Napindító kvíz - Csíz, avagy itt repül a fotókvíz!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legújabb kvízekről és még egy ingyen fejtörő e-füzetet is adunk ajándékba! KIKK IDE!

Ahogy focizni, úgy fotózni is mindenki tud – legalábbis így hiszik sokan magukról! A régi klasszikus fényképezésben is otthon vagytok? Ezekből válogattunk néhány izgalmas kérdést! Komoly feladat volt még nekünk is! Ezért is kértünk fe erre egy szakfényképészt: Kaszás Attilát! Nosza, rajta, jó kvízkatonák, repüljön az a bizonyos kismadár úgy, hogy : csíííííííz!

Miért mondták a fényképészek régen a felvétel előtt, hogy itt repül a kismadár?

Hogy a felvétel alanya, vagy alanyai mind figyeljenek rá! Ezt a pillanatot kellett elősegíteni a mondással.

Az első fényképezőgépekből egy rugós szerkezettel valóban kirepült egy kismadár, erre aztán tényleg odanézett midenki!

A mondás tulajdonképpen William Fox Talbot-tól származik, aki a fényképezés egyik feltalálója. Ő örökítette meg a világon először az anyukáját. Azt mondta neki:" please, my Mother". Ezt a magyarok kismadárnak értették, és a repülést meg hozzá körítették, így magyarosították! A csíz is innen ered, hiszen a csíz egy madár.

Helyes!

Rossz!

A régi fényképezőgépek miért úgy néztek ki, mint egy harmonika?

Daugerre, aki a fényképezőgépet feltalálta, szenvedélyes harmonikás volt. Célja az volt, hogy hangszere valami más műfajban is sikert arathasson. Ez sikerült is neki.

Az első fényképezőgépgyártók értelemszerűen a hangszer készítőkből lettek. A fényképezés feltalálásakor a nagyszámú megrendelés miatt a harmonikát tudták hirtelen átalakítani fényképezőgéppé. Ez aztán így is maradt.

Az objektív és a film közötti távolságot az élességállítás miatt változtatni kell. Ezt a harmonika kihúzásával és betolásával oldották meg legegyszerűbben.

Helyes!

Rossz!

Az első fényképezőgépekbe érzékenyített rézlemezekkel fotóztak, vagy más fémlemezeket használtak. Majd később üveget használtak erre a célra. Miért?

A fémlemezek, különösen a réz, elég drága volt. Az üveglemez viszont tizedannyiba sem került. A fényképezés elterjedéséhez fontos volt annak olcsósága!

Az üveg átvilágítható volt, tehát így tudták az eredeti felvételt másolni, sokszorosítani, vagy nagyítani.

A fémlemezek méretre vágása nagy problémákat okozott, a felvételkészítésnél gyakorlatilag egy lakatos is jelen kellett legyen. Az üveget viszont a az akkor megjelenő gyémántvágóval a fényképészek is méretre tudták könnyen vágni.

Helyes!

Rossz!

A fényképezés komoly szakmai felkészültséget követelt. A vegyszerek használata, a felvétel elkészítése hozzáértést kívánt. Mégis a 19. század legvégén iszonyú népszerűségre tett szert és világszerte elterjedt. Mi volt ennek az oka?

A fényképezés elterjedését a világméretű amatőrfotós hálózat kiépítése tette lehetővé. Az egyes gyárakban, vállalatoknál komoly fotószakkörök alakultak, amelyekben egymást tanították a munkások a fényképezésre.

Az ipari forradalom. A celluloid alapú filmet az exponálás után laborok dolgozták ki. A fénykép egy rövid kattintással rögzült a jól kitalált dobozgépben. A nagy szakértelmet kívánó előhívás a jól felkészült laborokra hárult. Ez tette lehetővé a fényképezés hobbi szintű elterjedését.

Az ipari forradalom a 19. század végére komoly, bonyolult szerkezetű fényképezőgépeket termelt ki, amelyekben előhívóberendezéseket is konstruáltak.

Helyes!

Rossz!

Egy film van a kezemben, az van ráírva, hogy 20 DIN. Ez vajon mit jelent?

A 20DIN azt jelentette, hogy a filmet maximum 20 nap alatt el kellett fényképezni. Volt még 15DIN-es film és 27DIN-es is, ezek is a felhasználható napok számát jelentették.

A film érzékenységét jelenti, NDK szabvány szerint. Sajnos ezt semmilyen más szabványra nem lehetett átszámítani.

A film érzékenységét jelenti a Német Demokratikus Köztársaság szabványa szerint. Minden filmen több szabvány is látható volt általában, ezek átszámíthatók voltak.

Helyes!

Rossz!

Egy picit is komolyabb fényképezőgépen két állítási lehetőség volt a távolságállításon kívül. A blende és az idő. Ez mit is jelentett?

A blende a fényképezőgépbe jutó fény mennyiségét szabályozta, az idő pedig az exponálás idejét. E kettő kombinálásával lehetett pontos expozíciót elérni. Minden film dobozán kis táblázatokkal segítettek a felhasználónak a leggyakoribb beállításokat mutatva.

A blendével a fényérzékenységet kellett kellett beállítani, az idő pedig azt, hogy tulajdonképpen hány felvételt szeretnél adott időben elkészíteni.

A blende az a jó minőségű objektív ismérve volt, ezen állítani nem kellett, az időn viszont igen: ha sötét volt, az időt gyorsabbá kellett állítani, ha világos volt, akkor pedig hosszab időket kellett használni.

Helyes!

Rossz!

A leexponált filmet meddig lehetett tárolni?

Minél előbb elő kellett hívatni, hiszen a kémiai folyamat folytatódott a filmben, és fokozatosan változtak a színek, fény erősségek. Ez az idő előrehaladtával egyre erősebb lett. Legkésőbb másfél hónap múlva elő kellett hívatni a filmet. A változás jelentősen két évig előhívatlan filmen volt látható nagyon!

A leexponált film bármikor előhívható, amennyiben jól exponálták le. Ha viszont alulexponálták, az néhány hét múlva teljesen elhalványodott.

A leexponált film akár évek múlva is probléma nélkül előhívható volt.

Helyes!

Rossz!

Volt távmérős gép, tüköraknás, tükörreflexes gép is a filmes időszakban, valamint olyan is, amelyen csak egy kis keret mutatta, mi lesz a képen. Melyik volt a legtökéletesebb?

A legtökéletesebb a távmérős gép volt, a mai digitális gépeken is ezt kellene favorizálni, mert ezzel lehetett a legfinomabban beállítani a távolságot! Ezzel a megoldással nem lehetett életlen képet készíteni.

Az volt a legtökéletesebb, amelyiken az exponálógombon kívül semmi nem volt, mert az teljesen automata volt.

A tükörreflexes gép volt a legtökéletesebb, hiszen a képkivágás tökéletesen látható volt az élességállítással együtt. Ez a keresőrendszer a fényességével, tisztaságával a mai digitális gépek legtöbbjét is lepipálja.

Helyes!

Rossz!

Hány felvételt lehetett készíteni egy kisfilmes géppel általában?

24, vagy 36 felvételt, ez a kétféle változat állt legtöbbször rendelkezésre.

Minden fényképezőgéphez konverterek segítségével akár 180 felvételt is készíthettünk kedvünk szerint.

12 felvétel után mindenképpen filmet kellett cserélni.

Helyes!

Rossz!

Mi történt akkor, ha a távmérős fényképezőgépünkön rajta felejtettük az objektívsapkát, úgy fotóztuk le a filmet?

Nem volt semmi probléma, hiszen a az élességet beállítottuk, a képkivágást kiválasztottuk.

Ebben az esetben fél kép volt a negatívon, hiszen a távmérő működött.

A film exponálatlan maradt, tehát ha mégis előhívattuk, semmi nem volt látható rajta.

Helyes!

Rossz!

Melyik készít jobb képet: a filmes vagy a digitális fényképezőgép?

Más a két rendszer, valamiben még vezet a filmes gép, de a digitális folyamatosan fejlődik. Annyi plusz szolgáltatása van, hogy egyértelműen feléje billen a mérleg.

A filmes nagyon sok tekintetben jobb. De a közönség a digitálisat favorizálja. Ez van.

A digitális már tíz éve meghaladja a negatív filmes fényképezés minden tulajdonságát.

Helyes!

Rossz!

Melyik marad fenn tovább: egy a múlt században készült fekete fehér fotó papíron, vagy egy cd-re vagy dvd-re mentett digitális fotó?

A cd-re vagy dvd-re írt fotók évezredekig tökéletesen megmaradnak.

A régebbi fekete-fehér fotók, amennyiben nem égnek el, úgy ezer évekig változatlanul láthatók, a digitális hordozók viszont még nem tökéletesek, a képek 10-15 év múlva megsérülhetnek.

A papírképek néhány évtized múlva megbarnulnak, majd elhalványodnak. A digitális anyagon lévő képek pedig szintén elvesznek egy idő után. Minden elmúlik egyszer, semmi sem örök.

Helyes!

Rossz!

Oszd meg az eredményed!

Facebook

Just tell us who you are to view your results !

Napindító - Fényképezés Köszönjük, hogy kitöltötted a kvízt!

Tartsd karban az agytekervényeid állapotát! Ehhez ajánljuk rejtvény kiadványainkat! Klikk ide vagy a képre!