Napindító kvíz - Csíz, avagy itt repül a fotókvíz!

Ahogy focizni, úgy fotózni is mindenki tud – legalábbis így hiszik sokan magukról! A régi klasszikus fényképezésben is otthon vagytok? Ezekből válogattunk néhány izgalmas kérdést! Komoly feladat volt még nekünk is! Ezért is kértünk fe erre egy szakfényképészt: Kaszás Attilát! Nosza, rajta, jó kvízkatonák, repüljön az a bizonyos kismadár úgy, hogy : csíííííííz!

Miért mondták a fényképészek régen a felvétel előtt, hogy itt repül a kismadár?

Hogy a felvétel alanya, vagy alanyai mind figyeljenek rá! Ezt a pillanatot kellett elősegíteni a mondással.

Az első fényképezőgépekből egy rugós szerkezettel valóban kirepült egy kismadár, erre aztán tényleg odanézett midenki!

A mondás tulajdonképpen William Fox Talbot-tól származik, aki a fényképezés egyik feltalálója. Ő örökítette meg a világon először az anyukáját. Azt mondta neki:" please, my Mother". Ezt a magyarok kismadárnak értették, és a repülést meg hozzá körítették, így magyarosították! A csíz is innen ered, hiszen a csíz egy madár.

Correct!

Wrong!

A régi fényképezőgépek miért úgy néztek ki, mint egy harmonika?

Daugerre, aki a fényképezőgépet feltalálta, szenvedélyes harmonikás volt. Célja az volt, hogy hangszere valami más műfajban is sikert arathasson. Ez sikerült is neki.

Az első fényképezőgépgyártók értelemszerűen a hangszer készítőkből lettek. A fényképezés feltalálásakor a nagyszámú megrendelés miatt a harmonikát tudták hirtelen átalakítani fényképezőgéppé. Ez aztán így is maradt.

Az objektív és a film közötti távolságot az élességállítás miatt változtatni kell. Ezt a harmonika kihúzásával és betolásával oldották meg legegyszerűbben.

Correct!

Wrong!

Az első fényképezőgépekbe érzékenyített rézlemezekkel fotóztak, vagy más fémlemezeket használtak. Majd később üveget használtak erre a célra. Miért?

A fémlemezek, különösen a réz, elég drága volt. Az üveglemez viszont tizedannyiba sem került. A fényképezés elterjedéséhez fontos volt annak olcsósága!

Az üveg átvilágítható volt, tehát így tudták az eredeti felvételt másolni, sokszorosítani, vagy nagyítani.

A fémlemezek méretre vágása nagy problémákat okozott, a felvételkészítésnél gyakorlatilag egy lakatos is jelen kellett legyen. Az üveget viszont a az akkor megjelenő gyémántvágóval a fényképészek is méretre tudták könnyen vágni.

Correct!

Wrong!

A fényképezés komoly szakmai felkészültséget követelt. A vegyszerek használata, a felvétel elkészítése hozzáértést kívánt. Mégis a 19. század legvégén iszonyú népszerűségre tett szert és világszerte elterjedt. Mi volt ennek az oka?

A fényképezés elterjedését a világméretű amatőrfotós hálózat kiépítése tette lehetővé. Az egyes gyárakban, vállalatoknál komoly fotószakkörök alakultak, amelyekben egymást tanították a munkások a fényképezésre.

Az ipari forradalom. A celluloid alapú filmet az exponálás után laborok dolgozták ki. A fénykép egy rövid kattintással rögzült a jól kitalált dobozgépben. A nagy szakértelmet kívánó előhívás a jól felkészült laborokra hárult. Ez tette lehetővé a fényképezés hobbi szintű elterjedését.

Az ipari forradalom a 19. század végére komoly, bonyolult szerkezetű fényképezőgépeket termelt ki, amelyekben előhívóberendezéseket is konstruáltak.

Correct!

Wrong!

Egy film van a kezemben, az van ráírva, hogy 20 DIN. Ez vajon mit jelent?

A 20DIN azt jelentette, hogy a filmet maximum 20 nap alatt el kellett fényképezni. Volt még 15DIN-es film és 27DIN-es is, ezek is a felhasználható napok számát jelentették.

A film érzékenységét jelenti, NDK szabvány szerint. Sajnos ezt semmilyen más szabványra nem lehetett átszámítani.

A film érzékenységét jelenti a Német Demokratikus Köztársaság szabványa szerint. Minden filmen több szabvány is látható volt általában, ezek átszámíthatók voltak.

Correct!

Wrong!

Egy picit is komolyabb fényképezőgépen két állítási lehetőség volt a távolságállításon kívül. A blende és az idő. Ez mit is jelentett?

A blende a fényképezőgépbe jutó fény mennyiségét szabályozta, az idő pedig az exponálás idejét. E kettő kombinálásával lehetett pontos expozíciót elérni. Minden film dobozán kis táblázatokkal segítettek a felhasználónak a leggyakoribb beállításokat mutatva.

A blendével a fényérzékenységet kellett kellett beállítani, az idő pedig azt, hogy tulajdonképpen hány felvételt szeretnél adott időben elkészíteni.

A blende az a jó minőségű objektív ismérve volt, ezen állítani nem kellett, az időn viszont igen: ha sötét volt, az időt gyorsabbá kellett állítani, ha világos volt, akkor pedig hosszab időket kellett használni.

Correct!

Wrong!

A leexponált filmet meddig lehetett tárolni?

Minél előbb elő kellett hívatni, hiszen a kémiai folyamat folytatódott a filmben, és fokozatosan változtak a színek, fény erősségek. Ez az idő előrehaladtával egyre erősebb lett. Legkésőbb másfél hónap múlva elő kellett hívatni a filmet. A változás jelentősen két évig előhívatlan filmen volt látható nagyon!

A leexponált film bármikor előhívható, amennyiben jól exponálták le. Ha viszont alulexponálták, az néhány hét múlva teljesen elhalványodott.

A leexponált film akár évek múlva is probléma nélkül előhívható volt.

Correct!

Wrong!

Volt távmérős gép, tüköraknás, tükörreflexes gép is a filmes időszakban, valamint olyan is, amelyen csak egy kis keret mutatta, mi lesz a képen. Melyik volt a legtökéletesebb?

A legtökéletesebb a távmérős gép volt, a mai digitális gépeken is ezt kellene favorizálni, mert ezzel lehetett a legfinomabban beállítani a távolságot! Ezzel a megoldással nem lehetett életlen képet készíteni.

Az volt a legtökéletesebb, amelyiken az exponálógombon kívül semmi nem volt, mert az teljesen automata volt.

A tükörreflexes gép volt a legtökéletesebb, hiszen a képkivágás tökéletesen látható volt az élességállítással együtt. Ez a keresőrendszer a fényességével, tisztaságával a mai digitális gépek legtöbbjét is lepipálja.

Correct!

Wrong!

Hány felvételt lehetett készíteni egy kisfilmes géppel általában?

24, vagy 36 felvételt, ez a kétféle változat állt legtöbbször rendelkezésre.

Minden fényképezőgéphez konverterek segítségével akár 180 felvételt is készíthettünk kedvünk szerint.

12 felvétel után mindenképpen filmet kellett cserélni.

Correct!

Wrong!

Mi történt akkor, ha a távmérős fényképezőgépünkön rajta felejtettük az objektívsapkát, úgy fotóztuk le a filmet?

Nem volt semmi probléma, hiszen a az élességet beállítottuk, a képkivágást kiválasztottuk.

Ebben az esetben fél kép volt a negatívon, hiszen a távmérő működött.

A film exponálatlan maradt, tehát ha mégis előhívattuk, semmi nem volt látható rajta.

Correct!

Wrong!

Melyik készít jobb képet: a filmes vagy a digitális fényképezőgép?

Más a két rendszer, valamiben még vezet a filmes gép, de a digitális folyamatosan fejlődik. Annyi plusz szolgáltatása van, hogy egyértelműen feléje billen a mérleg.

A filmes nagyon sok tekintetben jobb. De a közönség a digitálisat favorizálja. Ez van.

A digitális már tíz éve meghaladja a negatív filmes fényképezés minden tulajdonságát.

Correct!

Wrong!

Melyik marad fenn tovább: egy a múlt században készült fekete fehér fotó papíron, vagy egy cd-re vagy dvd-re mentett digitális fotó?

A cd-re vagy dvd-re írt fotók évezredekig tökéletesen megmaradnak.

A régebbi fekete-fehér fotók, amennyiben nem égnek el, úgy ezer évekig változatlanul láthatók, a digitális hordozók viszont még nem tökéletesek, a képek 10-15 év múlva megsérülhetnek.

A papírképek néhány évtized múlva megbarnulnak, majd elhalványodnak. A digitális anyagon lévő képek pedig szintén elvesznek egy idő után. Minden elmúlik egyszer, semmi sem örök.

Correct!

Wrong!

Share the quiz to show your results !

Facebook

Just tell us who you are to view your results !