Mondókák ovisoknak – Itt találod a mondókákat!
Ekete pekete cukota pé
Ábel-bábel dominé
Csiszi á, csiszi-bé
Csiszi-csoszi kompodé
Kicsi orr, kicsi száj,
keretezi kerek áll,
kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
a pillái lombok.
Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi.
Egy tenyere
tele vele,
a másikkal
úgy csap bele.
Meghámozza, lám, lám!
És bekapja, hám! hám!
Csepp, csepp, csepereg –
villan, csattan, megered,
záporfüggöny, zuhatag,
fut a felhő, süt a nap.
Jött, ment, jót esett –
fűnek, fának jól esett.
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.
Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.
Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.
Rengeteg erdőn éltem én,
molnár lánya voltam én,
kicsi koromban,
vízimalomban
fű suhogását tanultam én.
Tanultam suhogást,
pataktól zuhogást,
bagolytól huhogást,
malomtól duhogást,
tanultam kóborlást,
varjútól varázslást,
liszttől fehérlést,
tűztől parázslást,
hívtak a felhők
reggeli égen:
“Úgy,
“Úgy, úgy,
most gyere szállani,
szállani szépen.”
Este aztán hazaszálltam,
húsz gombócot vacsoráltam.
