Karácsonyi versek ovisoknak – Itt találod a verseket!
Madár János: Karácsony
Csillagfényben aranyág. Aranyágon alma.
Őrzi három télapó. Úgysem alszom el ma!
Egész éjjel csodálom ezt a szép fenyőfát.
Gyertyafényes csillagszórós, csilingelő ágát.
Karácsony, karácsony, kisült a kalácsom.
Kóstoljátok, egyétek, a mákost is vegyétek!
Donászy Magda: Áll a fenyő az erdőben
Áll a fenyő az erdőben,
Zöld ruhában, ünneplőben.
Tél van, ága csupa hó,
Ráfújta a Télapó.
Weöres Sándor: Szép a fenyő
Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.
Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az új esztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
Kányádi Sándor: Fülig kucsma
Fülig kucsma, gyapjúkendő,
Ideért az új esztendő.
A csizmáján csengő patkó,
A subáján araszos hó.
Hű de jó, az a jó,
Hogyha térdig ér a hó!
De azért, hogy meg ne fagyjon,
Ki teheti, ajtót nyisson
Engedje be, bebebe, ide a jó
melegbe!
Hű de jó, az a jó,
hogyha térdig ér a hó!
Juhász Magda: Erdei karácsony
Karácsony éjjel
égnek a fények,
szívekben béke,
és új remények.
Őzike nézi,
üres a jászla,
lesz talán mégis
aki megszánja.
Mackó is dörmög,
üres a kamra,
pedig az ősszel
jól telerakta.
Róka is éhes,
nincs vacsorája,
de most az erdőt
ő sem vadássza.
A hideg télben,
ki segít rajtunk,
kis nyuszi reszket,
éhen ne haljunk.
Mókuska örvend:
– Fényeket látok,
jönnek már jönnek,
a jó barátok.
Kacajtól hangos,
most már az erdő,
siklik a szánkó,
csendül a csengő.
Telik a jászol,
telik a kamra,
hordja a falvak
apraja-nagyja.
A sok kis állat
örömmel látja,
hogy egész télen,
lesz vacsorája.
Boldog karácsony
szállt az erdőre,
és áldást hintett
az ünneplőkre.