Kolloid oldat – válasz rejtvényhez
Rejtvényfejtés közben gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a kolloid oldat más néven.
Íme a válasz: Szol
Mi a kolloid?
A kolloidok olyan többkomponensű rendszerek, amelyekben igen apró, a IUPAC definíciója szerint kb. 1 nanométertől 1000 nanométerig (más források a mérettartomány felső határát 100 nm-re, 200 nm-re, vagy 500 nm-re teszik) terjedő méretű szemcsék vannak oldva, elkeverve, eloszlatva, diszpergálva. Az eloszlatott részecskék nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek. A kolloid kifejezés tehát nem anyagfajtát jelölő, hanem az anyag állapotát leíró fogalom. Leggyakrabban vizes kolloidok fordulnak elő az életünkben, de olajok, zsírok és más oldószerek is lehetnek folyadék közegek. Olyan hétköznapi anyagok tartoznak a kolloidok körébe, mint a tej, a vaj, a különféle kocsonyás anyagok (gélek). Az élethez tartozó folyamatok jelentős része kolloid rendszerekben zajlik le, a sejtek belsejében. A kolloidok viselkedésével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág a kolloidkémia, amit a határfelületek tudományaként is számon tartanak. A kolloidok fizikai kémiai viselkedését mindmáig nem sikerült teljesen megmagyarázni, sok jelenségre még csak elméletek vannak.
A szol a diszperziós kolloidok folyékony állapota, amelyben a kolloidrészecskék önálló szolvátburokkal rendelkeznek, ezért szabadon elmozdulhatnak egymáshoz képest. A szolban a diszpergált (eloszlatott) anyag szilárd, a diszpergáló közeg pedig folyékony. Az eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog. A szol elnevezés a latin solvo (felold) szóból származik.
